Mint mindennek, a tolóajtós szekrényeknek is vannak előnyei és hátrányai. Ez részben szubjektív, ezért nem is szeretnénk értékelést végezni ezzel kapcsolatban. Inkább ezek jellemzőit próbáljuk minél jobban körüljárni. 

A nevéből is adódik, hogy az ajtajai nem előre nyílnak, hanem oldalra eltolhatók. Emiatt teljesen más vasalat szükséges hozzá, mint a nyíló ajtókhoz. Ennél a konstrukciónál is fontos, hogy a tervezési fázisban kell dönteni az alkalmazásáról. A tolóajtók helyigénye miatt a teljes korpuszt ehhez kell tervezni, így nyíló ajtósra átalakítani nagyon nehezen lehet, adott esetben nem is végezhető el gazdaságosan.

Mindegyik tolóajtó típusra igaz, hogy nagyobb a helyigénye, mint a normál frontnak. Míg utóbbi csak maga az ajtó vastagságával csökkenti a hasznos teret, addig a tolóajtós rendszer a szerelvényekkel és a két sorban elhelyezett ajtókkal 5-10 cm-t foglal el a szekrényből. Másrészről viszont a helységből nem foglal el helyet nyitott állapotban. Emiatt javasolt abban az esetben, ha az ajtók kinyitására szűk hely van vagy akadályba ütközne.
Tükrös ajtó kialakítása sokkal előnyösebb tolóajtó esetében, mert a tükör meglehetősen nehéz. A tolóajtó alsó megtámasztása miatt akár 50 kg-os ajtólap is kialakítható, míg egy kifelé nyíló ajtónál már a 15 kg-os front is nagy terhelést jelent a felfogatásnak. (kép a két típusról összehasonlításként)

Tolóajtós rendszer alaptípusai

  • műanyagsínes tolóajtók: ezek a legegyszerűbb, legkisebb helyigényű rendszerek. A sínek be vannak marva a szekrény alsó és felső lapjába. Frontként foganytúprofilok nélküli bútorlapok helyezkednek el két sorban, melyek belső oldalára görgők vannak felszerelve. Helyigény kb. 5-6 cm. Fogantyú nem feltétlenül szükséges, ha mégis teszünk, akkor a bemarható típus a javasolt. (kép)
  • alumínium rendszerek: ez elég gyakori megoldás gardróboknál, beépített szekrényeknél. Több gyártó különböző márkaneveken forgalmaz ilyen komplett rendszereket. A gyártók olykor milliméter pontosan azonos szerelvényeket gyártanak, így akár keverhetők/variálhatók is ezek, ha valamelyen okból indokolt. Természetesen a legjobb, ha egy szekrényhez egy szerelvénycsalád elemeit építjük be. Egyébként még az egyes profilok kialakítása is azonos dizájnnal rendelkezik sok esetben.
    A kialakításukról és megjelenésükről néhány kép:Az ajtóbetétek kivitelét ld. a következő bekezdésben.

Tolóajtók ajtólapjai, betétek, dekorelemek

Az ajtólapok megjelenése jobban variálható, mint a kifelé nyíló ajtóknál. Ennek oka, hogy legtöbb esetben az ajtólap két szélére fogantyúprofil kerül. (kép sevroll) Ez teszi lehetővé, hogy többféle mintázatú és színű bútorlapból, tükörrel kiegészítve vagy dekorációs elemekkel legyenek összeállítva. (kép sevroll) Az általános, hogy a felosztás vízszintes irányú, azaz a betétek, dekorprofilok keresztbe végigfutnak az ajtó teljes szélességében. Az ezektől eltérő felosztás ugyan lehetséges, de több munkát igényel, így költségesebb is. (kép)

Tolóajtók száma

  • páros számú ajtók: ebben az esetben a nyitott rész a teljes szélesség fele, így ennél jobban nem lehet egy duplasínes rendszert kinyitni (kép).
  • páratlan számú ajtók: a leggyakoribb a 3 ajtós szekrény. Itt nagyon fontos, hogy 3 egyforma méretű ajtónál a teljesen nyitott állapot a szekrénynek legfeljebb a harmada lehet. Ehhez javasolt 3 függőleges részre osztani a szekrény belsejét. Ha csak 2 részre osztanánk, akkor a középső ajtónál lenne az elválasztó. 1 nagy belső rész nem igen megoldható, mert olyan nagy lenne a fesztáv, amely sem polcok beépítésére, sem mándlirúd (vállfa tartó rúd) beszerelésére nem alkalmas.
    A páratlan számú ajtóknál potenciális megoldás a nem egyforma szélességű ajtók. pl. 2 db 1/4 és 1 db 1/2 szélességű. Ezzel elérjük a maximális nyitott állapotot. 

 

 

Egyedi tervezésű tolóajtós szekrény gyártásával kapcsolatban bizalommal fordulhat hozzánk!

Ha csupán szaktanácsra van szüksége, állunk rendelkezésére elérhetőségeinken.